EMBERKERESKEDELEM
1. Mi az emberkereskedelem?
„Az emberkereskedelem a rabszolgatartás mai formája. Az
áldozatokat gyakran erőszakkal, kényszerrel vagy csalárd
módon, kizsákmányoló feltételekkel toborozzák, szállítják
vagy rejtegetik, ideértve a szexuális kizsákmányolást, a
kényszermunkát vagy kényszerszolgáltatást, a koldulást, a
bűncselekményeket vagy a szervek kivételét. Az
emberkereskedelem az egyéni szabadság és méltóság súlyos
megsértése, egyúttal súlyos bűncselekmény, amelynek
következményeit az egyes országok egyedül nem tudják
hatékonyan kezelni.
Az emberkereskedelem számos
különböző formát ölthet, és a társadalmi-gazdasági
körülményekkel együtt változik. Áldozatai a kiszolgáltatott
helyzetben lévő nők és férfiak, lányok és fiúk. A Nemzetközi
Munkaügyi Szervezet 2012. júniusi (a 2002. és 2011. évek
közötti időszakra vonatkozó) becslései szerint a
kényszermunka áldozatainak száma – ideértve a kényszeren
alapuló szexuális kizsákmányolást is – világszinten 20,9
millió, míg a gyermekkereskedelem áldozatainak száma a
becslések szerint 5,5 millió. Azonban ez a becslés is
óvatosnak tekinthető.
Az emberkereskedelem olyan
jövedelmező bűnözési forma, amely minden évben sokmilliárd
euró nyereséget termel az elkövetők számára.
Az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalának (UNODC) 2010. évi
jelentése szerint világszerte az emberkereskedelem
azonosított áldozatainak 79%-a vált szexuális
kizsákmányolás, 18%-a kényszermunka, 3%-a pedig a
kizsákmányolás egyéb formáinak áldozatává. Ezen áldozatok
66%-a volt nő, 13%-a lány, 12%-a férfi és 9%-a fiú.
Az emberkereskedelem olyan
összetett nemzetközi jelenség, amelynek gyökerei a
szegénység általi fenyegetettségben, a demokratikus kultúrák
hiányában, a nemek közötti egyenlőtlenségben és a nők elleni
erőszakban, a konfliktus- és a konfliktust követő
helyzetekben, a társadalmi integráció hiányában, a
lehetőségek és a munka hiányában, az oktatáshoz való
hozzáférés hiányában, a gyermekmunkában és a
diszkriminációban keresendőek.
http://emberkereskedelem.kormany.hu/download/b/1c/a0000/EU-s%20stratégia.pdf
2016-ban készült egy Bizottsági
jelentés az Európai Parlamentnek és Tanácsának, mely
2013-2014 közötti időszakra fókuszál a témában, ebből néhány
adat:
1. Emberkereskedelem szexuális kizsákmányolás céljából
(2013-2014 között az EU-ban a nyilvántartásba vett áldozatok
67%, ebből 95% lány vagy nő volt. Egyre növekszik a férfi
áldozatok száma is.
2. Emberkereskedelem munkaerő –
kizsákmányolás céljából (2013-2014 között az EU-ban a
nyilvántartásba vett áldozatok 21%, ebből 74% férfi! Az
Unión belül elterjedt formája házi rabszolgaság, főként
lányok, nők az áldozatok. De a mezőgazdaság, az építőipar, a
textilipar, a vendéglátóipar, a gondozás és a halászat
területén szintén jelentős számú áldozattal találkozhatunk.
3. Emberkereskedelem egyéb
formájú kizsákmányolás céljából (2013-2014 között az EU-ban
a nyilvántartásba vett áldozatok 12%) Ide az
emberkereskedelem alábbi formái sorolhatóak:
- koldulásra való kényszerítés,
- bűncselekmények elkövetése,
- kényszer vagy névházasság,
- szervek eltávolítása
céljából,
- csecsemők és kisgyermekek
kereskedelme örökbefogadás céljából,
- várandós nőkkel való
kereskedelem az újszülöttek eladása céljából,
- kábítószer előállítás-
valamint eladás céljából
(Bizottsági jelentés az Európai
Parlamentnek és Tanácsának, 2016.)
2. Magyarországi érintettség
Magyarország forrás- és
tranzitország az unión belül. Az Egyesült Államokban
2015-ben megjelent TIP jelentés szerint „A magyarok az
EUROPOL által 2009 és 2013 között az emberkereskedelemre
vonatkozóan lefolytatott nyomozások során azonosított összes
áldozat 18%-át tették ki”, ami azt jelenti, hogy csaknem
minden ötödik áldozat magyar volt ebben az időszakban.
A szexuális kizsákmányolás
áldozatainak többsége Magyarországon szintén nő, és sok
magyar lány dolgozik prostituáltként Hollandiában,
Belgiumban, Svájcban, Németországban és Ausztriában.
Magyar nők és férfiak is esnek
áldozatul kényszermunkának, hazájukban és külföldön is,
többek között az Egyesült Királyságban, Hollandiában és más
európai országokban (elsősorban Svájcban és Németországban)
és Észak-Amerikában.
Az országon belüli
emberkereskedelem is növekvő tendenciát mutat, amely
elsősorban az ország legszegényebb területeit érinti, többek
között:
-
Borsod-Abaúj-Zemplén
megyét,
-
Szabolcs-Szatmár-Bereg
megyét (Északkelet-Magyarország)
-
Baranya megyét
(Délnyugat-Magyarország)
-
Tolna és Baranya megye
(Délnyugat-Magyarország) és
-
Békés megye
(Délkelet-Magyarország) szintén jelentős
forrásterületek.
A magas munkanélküliség, a mély
szegénység, az alacsony iskolázottság az áldozattá válás
jelentős okai.
Vissza |